péntek

9. Fejezet.

Sziasztok itt a következő fejezet. :) 
Remélem, hogy tetszeni fog.  :) :) 
Jó olvasást!
Puszi 
Beky


9. Fejezet

Kristen szemszöge.

Valamiéért az az érzés kavarog bennem, hogy az életem meg fog változni, csak még nem tudom, hogy melyik irányba. Nem mintha eddig nem változott volna folyton. Minden napom egyre színesebb. Sohasem tudom kiszámítani, hogy holnap mi jön, mert mindig valami váratlan dolog történik. Azzal, hogy megismertem Robot rengeteg dolgot nyertem. A napjaim nem unalmasan telnek, hanem mindig boldog vagyok, és nem rágódok a múlton. 

Reggel nyugodtan ébredtem. Még mindig a fejemben volt a tegnapi táncunk Robbal. Olyan megnyugtató volt a közelsége, ahogy szorosan hozzábújtam, az a szédítően jó illata, a csodálatos szemei. Ábrándozásaimból visszatértem a valóságba majd miután elintéztem minden reggeli teendőmet és felöltöztem lementem a konyhába, hogy reggelizzek. Lent Niel fogadott nagy örömmel. Szegénykét nagyon elhanyagolom mostanában. Felkaptam az ölembe majd miközben simogattam bementem a konyhába ahol Nikki már ott volt. 

-      Jó reggelt – mosolyogtam. Éppen egy újságot olvasott, amikor megszólaltam. Valószínűleg nem is sejthette, hogy jövök mivel nagyon megijedt. – Ne haragudj nem akartalak megijeszteni – mondtam mosolyogva.

-      Semmi gond. Jó reggelt. Ugye nem felejtetted el, hogy állatorvoshoz kell vinned Nielt? – kérdezte.

-      Nem, nem felejtettem el – mondtam miközben Nielnek enni adtam.

-      Ma nem kell menünk dolgozni. Liz az előbb hívott, hogy ma ők sem mennek, így van egy szabad napunk. – Mondta, aminek nagyon megörültem. A telefonom elkezdett csörögni a zsebemben, ezért felvettem. A tegnapi telefonáló jutott eszembe. Nem szólt bele senki. Gondolom valamilyen kölykök szórakoztak megint. Azonban az az érzés, ami akkor elkapott megrémített. Furcsa hűvösség áramlott rajtam végig, amitől libabőrös lettem.

-      Viszont nekem most mennem kell – mondtam majd már fel is pattantam a székről.

-      Hova mész? –kérdezte kíváncsian.

-      Robhoz átviszem a kabátját, utána megyek az állatorvoshoz. – mondtam miközben a kabátomat vettem fel. Nikki a falnak dőlve nézett rám mosolyogva.

-      Ne mosolyogj – mondtam, de én sem tudtam megállni.

-      Te mondod? –mondta majd bement a konyhába.

-      Gyere Niel - guggoltam le elé, aki éppen onnan nézett ahol az előbb Nikki állt. Fejét félredöntötte majd elkezdett felém szaladni. Annyira szeretem, el sem tudom mondani, hogy mennyit jelent nekem. Felvettem a kezembe a kocsi kulcsot és a kanapéra előre bekészített kabátot is megfogva mentem ki a kocsihoz.

Beültem majd már hajtottam is Robék házához. Lassacskán már dél lesz. Milyen gyorsan szalad az idő. A szebbnél szebb házakat nézegettem amikor Niel egy nagyot ugatott és mintha csak tudta volna, hogy megérkeztünk feltámaszkodott az ablakra. Mosollyal az arcomon parkoltam le a ház előtt majd kezembe vettem Nielt, a kabátot és elindultam a ház felé. Odaértem és becsöngettem. Nemsokára ki is nyílt az ajtó. Rob állt velem szebben, habár elég fáradtnak tűnt. Azonban egy nagy mosolyt villantott felém amint meglátott. A káprázatos mosolya után észrevettem, hogy nincs rajta felső. Még a szívem is gyorsabban kezdett el verni. Zavartan kaptam el a tekintetem kockás mellkasáról, majd inkább a földet tüntettem ki figyelmemmel.
-      Szia – suttogtam.

-      Szia - köszönt ő is és a hangjából hallani lehetett, ahogy mosolygott. Robot mintha nem is zavarná, hogy félmeztelenül van, félreállt az ajtóból, hogy beengedjen. Beléptem majd rögtön körülnéztem. Semmi változást nem láttam, minden ugyan olyan tiszta volt, mint lenni szokott.

-      Jaj elhoztad Nielt is. –lépett oda majd kivette a kezemből és megsimogatta. – Örülök neki. Tudod nagyon megkedveltem. – mondta.

-      Kisfiam kérlek öltözz fel! – jött ki a konyhából Clare. – Szervusz Kristen. – köszönt kedvesen.

-      Ugyan anya Kristent úgysem zavarja – nézett rám mosolyogva.

-      Ugyan én miattam tényleg nem kell. – szabadkoztam. Igen csak tetszett az, amit láttam. Robnak nagyon ki volt dolgozva a teste jobban mondva az, amit láttam belőle. Éreztem, ahogy az arcom elkezd égni, ezzel is jelezve, hogy elpirultam. Niel felugatott ezzel magára vonva a figyelmet.

-      Jaj de aranyos. A tied? – nézett rám Clare.

-      Igen – válaszoltam, majd Clare közelebb ment hozzá és a kezébe vette. Nem csodálom, hogy mindenki el van tőle ájulva ,nagyon imádnivaló egy kutya.

-      Gyere – mondta Rob és elindult fel a lépcsőn.

-      Vigyázol addig rá? - kérdeztem meg Clare-t.

-      Persze - mondta majd elindult vele vissza a konyhába. Rob türelmetlenül megfogta a kezemet, majd elkezdett felfelé húzni. Amint beértünk a szobájába szinte körbe sem tudtam pillantani, a szememet valami egészen más vonzotta. Az izmosra kidolgozott válla és mindem egyes mozdulata után kilátszódó lapockája. Odahúzott a szoba közepére majd az éjjeliszekrényéhez lépett és kivett belőle valamit.

-      Szeretnék neked adni valamit - múltkor láttam, hogy nincs a nyakadban semmi sem így… - mondta majd a kezét felemelte, amiben ott lógott egy gyönyörű szép nyaklánc, ahogy a fény megvilágította elkezdett csillogni.



-      Nem Rob, ezt nem fogadhatom el. Hisz ez nagyon drága lehetett! – mondtam majd hátrább léptem. A kezemet vissza kellett fognom nehogy mégis az akaratom ellen cselekedjen.

-      Kérlek, fogadd el. Vagy nem tetszik? – kérdezte csalódottan majd az ablakhoz ment. Dehogynem tetszik, és még hogyha egy tésztából fűzött nyaklánc lenne, akkor is tetszene hisz te csináltad. –mondtam volna legszívesebben. Lassan mögé lépkedtem majd megfogtam a kezét és elé léptem.

-      Rob nem erről van szó, én csak nem szeretem, hogyha rám költenek – mondtam. – De mégis… Ennek nagyon örülök nagyon gyönyörű – mondtam majd adtam egy puszit az arcára csak ez a szája szélére sikerült. Zavartan léptem el tőle.

-      Megkérlek, felteszed? – kérdeztem majd hátat fordítottam neki miközben a hajam félrehúztam.

Éreztem, ahogy keze hozzáér a tarkómhoz, amitől libabőrös lettem. Lassan feltette a nyakláncot majd bekapcsolta. Végigsimított a nyakamon majd olyat éreztem, amit sosem reméltem volna. Ajkait hozzáérintette nyakamhoz és egy csókot nyomott rá. Amint elszakadt a bőrömtől felé fordultam és a szemébe néztem. 

Az ajtó hangos robajjal kivágódott majd Lizzy jelent meg. 

-      Szia – mondtam majd odajött és szorosan megölelt. – De örülök, hogy itt vagy.

-      Tudod, azért van az ajtó, hogy kopogj rajta. – mondta Rob és a düh határozottan kicsengett a hangjából.

-      Szia – köszöntem, ezzel is elterelve a témát. – Láttad már Nielt? – kérdeztem meg kíváncsian. Minél előbb szabadulni szerettem volna, ebből a szobából különben hamarosan rávetném magam Robra.

-      Kit? - kérdezte értetlenül

-      Gyere – ragadtam meg a kezét és elkezdtem lefelé húzni.

-      De… - mondta volna Rob amire mindketten hátranéztünk rá, azonban a mondatát nem fejezet be, hanem a szekrényhez ment. Ezért mi folytattuk az utunkat le a nappaliig.
Amint leértünk a lépcsőn a nappaliba mentem mert onnan halottam kiszűrődni hangokat. Belépve a nappaliba megpillantottam Claret ahogy Nielel játszik. 

-      Jaj de édes – mondta Lizzy, majd odarohant Nielhez. 

Nagyon jól elvoltak és egy csomót játszottak. Rob is csatlakozott hozzánk miután felvett egy szürke felsőt. Amikor lejött éreztem magamon a pillantását és akaratlanul én is ránéztem. Tekintetem az órára siklott és ijedten ugrottam fel. 

-      Nekem most mennem kell! – mondtam majd odamentem Nielhez. - El fogunk késni.

-      Ugyan nem kell sietned nyugodtan, maradj még. Vagy esetleg dolgoznod kell? – kérdezte Clare.

-      Nem ma nem kell dolgoznunk. Nielt kell állatorvoshoz vinnem. – mondtam.

-      Ó de kár. Remélem, hogy máskor is elhozod majd. – mondta.

-      Persze. – indultam el az ajtó felé Robbal a nyomomban. 

Gondolkodva fordultam felé hirtelen, amire valószínűleg nem számított, mert nekem jött. 

-      Ömm… Nem lenne kedved velem jönni? –néztem fel a szemeibe.

-      De, szívesen – mosolyodott el. Mosolya nagyobb volt mindennél. Megfordultam majd kimentem a kocsihoz közben kezemet a tőle kapott nyakláncra simítottam. Sohasem fogom levenni. Életem legszebb ajándéka egy olyan férfitól, akit szeretek. Mert ismét beleestem abba a csapdába, hogy beleszerettem egy férfiba… 

     Ez egy kicsit rövid lett, de remélem, hogy a következőt hosszabbra megtudom írni csak gyorsan akartam nektek hozni. 

      Puszi      

14 megjegyzés:

  1. Szia Beky!
    Imádtam!!!!!!!! :D
    Jajj annyira imádom Niel-t. Remélem nem lesz vele semmi gond, hogy orvoshoz kell vinni. Remélem még nagyon sokszor fog szerepelni benne, annyira cuki. :D
    Rob olyan aranyos volt, hogy észrevette, hogy Kris nyakában nincs semmi, és adott neki egy nyakláncot. Nagyon figyelmes.
    Alig bírom kivárni a folytatást. :D
    Puszi: Lexy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Örülök hogy tetszett. :)
      Nielt nem lehet nem lehet nem imádni. :)
      Nem nem lesz vele semmi baj. :)
      Nyugi sietek a kövivel. :)

      Törlés
  2. Szia!
    Nagyon tetszett ez a feji is.
    Rob annyira édes!! :) Nagyon tetszik az a nyaklánc... gyönyörű!
    És Rob kezd közeledni Kris felé!! :D Ez volt az a válasz amit megemlítettél komiban? :P Mert ha igen akkor a legjobb kérdésem választottad ki és a legszebb választ adtad! :))
    Csak az nem tetszett hogy Kris elmenekült! Miért tette ha ő is szereti??? Jajjj!
    És Niel kis aranyos. :)
    Kicsit rövid lett! :( Úgy olvastam volna még... De legalább lett valami a semmi helyett! :)
    Éés nagyon nagyon várom már a kövit!!!
    Puszi, Orsy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia
      Köszönöm a komit. :)
      Örülök hogy tetszett ez a fejezet és, hogy egy kérdésedre tudtam válaszolni.
      Krisnemk sok minden van a múltjában amik csak szép lassan fognak kiderülni és majd akkor megérted, hogy Kris mért olyan amilyen. :)
      Tudom, hogy rövid lett de sietek a kövivel. :)
      Puszi

      Törlés
  3. Szia!

    Nagyon jó lett a fejezet.

    Rob annyira aranyos és figyelmes (Krisnek a nyaklánc). Rob kezd közeledni Krishez :) Krisnek is közeledni kellene,vagy van valami oka "távol tartani" magát Robtól?

    Niel nagyon aranyos, főleg amikor félredöntött fejjel nézi Kris :)

    Várom a folytatást.

    Nóci

    VálaszTörlés
  4. Szia köszönöm szépen a kömit és örülök hogy tetszett.

    Igen van oka. :) Habár ő még nem tudja, hogy nem mindenki rossz ember aki közeledni akar felé.
    Sietek a kövivel. :)

    VálaszTörlés
  5. Imádom,nagyon jó volt:) alig várom a következő fejezetet :)Remélem minél előbb felteszed. :):):)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a komit. És sietek vele ahogy csak tudok :)

      Törlés
  6. Szia!!

    Szokás szerint naggyon jóó!!!
    Nekem is kell egy olyan nyaklánc!!! :) Azon gondolkodom hogy nekem is ilyen Niel szerű kiskutyám lesz :) imádom azt a kis vacakot!! :):)
    Siess a kövivel!!!

    Puszi:
    Hajnesz!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a komit.
      Örülök hogy tetszett.
      Sietek a kövivel :)

      Törlés
  7. Szia!
    Ne haragudj, hogy még csak most tudtam elolvasni.. :(
    Nagyon tetszett, és alig várom már a következő fejezetet. Ja és nagyon szép az a nyaklánc! :) Puszi: Szabsa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia.
      Semmi baj örülök, hogy elolvastad és hogy tetszett. :)
      Tudod, hogy rád sohasem tudnák haragudni :) :)
      Puszi

      Törlés
  8. Szia!
    Egy kicsit lemaradtam az olvasással. Most olvastam a legutóbbi kettőt. Engem is aggaszt az a bizonyos T, akivel az előző fejezetet kezdted. Kinek és miért akar ártani. Ez nem igazán derült ki, de remélem, nem Kriséknek. Bár róluk szól a történet.
    Rob nagyon édes volt ebben a fejezetben, pláne, mikor segített Krisnek feltenni a tőle kapott nyakláncot és a nyakába cuppantott egy puszit. És amikor Kris elhívta őt is az állatorvoshoz. Remélem, hamar túl leszünk T-n és már nem kell aggódni miatta.
    Várom a folytatást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia köszönöm szépen a komit.
      Valószínűleg annyit elárulhatok, hogy ez a bizonyos T még sok gondot fog okozni. :(
      Sajna a jövőbeli történések nem lesznek mindig boldogok, vagy mégis. Na, de ezt majd megtudjátok.
      Nemsokára hozom a kövi fejezetet amibe sok dolog fog történni és remélem, hogy majd az is tetszeni fog nektek
      Puszi

      Törlés